Tartalomjegyzék:
100 millió évvel ezelőtt az észak-afrikai régiót a párás éghajlat uralta, ahol dinoszauruszok, kardfogú tigrisek és óriási halak éltek. A felfedezés, amelyre a tudósok 70 éve készülnek, lenyűgöző. A gondosan összegyűjtött tények azt bizonyítják, hogy kétéltű dinoszauruszok éltek abban az időben Egyiptomtól Marokkóig.
A casablancai Hassan II Egyetem tudósai által vezetett nemzetközi kutatócsoport elmondta, hogy egy dinoszaurusz maradványait találták Marokkóban, amely állítólag szárazföldön és édesvízben is élhet, ahol nagy halakat fogott fel ételként.
A bizonyítékokat 70 év alatt gyűjtötték össze
A Casablancai Hassan II Egyetem sajtóközleménye szerint az állat körülbelül 95 millió évvel ezelőtt élt Marokkó délkeleti részén, az Erfoud Zarigat régióban. 13 méter hosszú volt, erős farka, uszonya, rövid végtagjai és hosszúkás feje volt.
Ma a kutatóknak meggyőző bizonyítékaik vannak, amelyeket 70 év alatt gondosan gyűjtöttek. Az összegyűjtött anyagok szerint dinoszauruszok éltek bolygónkon, képesek szárazföldön és tengeren is élni.
Meg kell jegyezni, hogy olyan tulajdonságokkal rendelkeztek, amelyek megkülönböztették őket a többi dinoszaurusztól. Egyedi alakú hosszú farkuk volt, sok idegvégződéssel, valamint nagy, erős uszonyuk volt. Segített az állatnak a vízben való mozgásban, mint a modern krokodilok és kétéltűek.
A vízimadarak dinoszauruszának maradványait először Ernest Stromer német paleontológus fedezte fel 1911 -ben Egyiptomban.
A német kutató által gyűjtött összes bizonyítékot a müncheni egyetemen tárolták. Sajnos sok anyag megsemmisült az 1944 -es légi bombázás során, így a mai napig csak néhány mű maradt fenn.
Egyiptomtól Marokkóig
A modern kutatók egyébként egy vízimadarak dinoszauruszának csontjaival dolgoztak, amelyeket véletlenül fedezett fel egy régiségkereskedő. Átadta őket a milánói múzeumnak, de egy idő után a csontokat visszaküldték Marokkóba a múzeumvezetés és Christian Dalsasso paleontológus segítségével.
„2015-2019-ben számos régészeti missziót és ásatást hajtottunk végre. Egy ilyen küldetés időtartama körülbelül három hét volt” - mondta Samir Zuhri arab paleontológus az Al Jazeera -nak.
Hozzátette: „Az ásatásokat közvetlenül paleontológusok, diákok és munkások végezték. 40 csonttöredéket találtunk, amelyekből később sikerült összeraknunk a legnagyobb vízimadarak dinoszauruszának farkát."
Zuhri szerint ismert, hogy 100 millió évvel ezelőtt az észak -afrikai régióban - Egyiptomtól Marokkóig - nedves klíma uralkodott, ami hozzájárult a különböző kihalt és ragadozó állatok terjedéséhez. Például dinoszauruszok, kardfogú tigrisek és óriáshalak éltek ott.
„Összeállítottuk a farok gépesített változatát, hogy teszteljük a dinoszaurusz vízben történő mozgását. A biomechanika két szakértője dolgozott a kísérleten annak bizonyítására, hogy ezek a dinoszauruszok alkalmazkodtak az úszáshoz” - mondta Samir Zuhri.
Amint azt a paleontológus megjegyezte, a kísérlet bebizonyította, hogy a farok szerkezete miatt ezek a dinoszauruszok a szárazföldi társaikkal ellentétben alkalmazkodtak a vízben való úszáshoz. Ez a felfedezés bizonyította a vízben élő dinoszauruszok létezését. Mára a vízi szárnyas dinoszauruszok léte valóra vált, annak ellenére, hogy sok tudós évek óta elutasította ezt a hipotézist.
