El Niño, vagy a déli oszcilláció, a felszíni vízréteg hőmérsékletének ingadozása a Csendes -óceán egyenlítői részén, észrevehető hatással van a bolygó éghajlatára, és különösen a csendes -óceáni térségre. Hasonló jelenséget fedeztek fel 1999 -ben az Indiai -óceánon; a médiában néha "Indiai -óceáni Niño" -nak nevezik. Ez a jelenség befolyásolja Ausztrália és más, az Indiai -óceán medencéjét körülvevő országok éghajlatát.
Az Indiai -óceán Niño az Indiai -óceán nyugati és keleti része közötti vízfelületi hőmérsékletkülönbségből ered, és egészen a közelmúltig az egyik legjelentősebb és egyben legkevésbé értett természeti jelenség volt Ausztrália és a régió éghajlatán. Az amerikai klimatológusok úgy döntöttek, hogy tanulmányozzák a jelenséget, és előre megjósolják fejlődését. Az eredményeket a Science Advances folyóiratban teszik közzé.
Ma az Indiai -óceánon (más régiók hátterében) enyhe változások vannak a kialakult időjárási körülmények között. Ennek oka a nyugati irányból kelet felé fújó, alacsony és mérsékelt sebességű szelek stabil túlsúlya, így az óceán felszínének állapota nagyjából stabil. Az amerikai tudósok 21. század második felére kiszámított prediktív számítógépes modelljei szerint a globális felmelegedés nem fogja elkerülni az Indiai -óceán térségét, és ennek következtében a szél iránya megváltozhat. Ez az óceán felszínének destabilizációjához vezet: a hőmérséklet -ingadozások hasonlóak lesznek a Csendes -óceánban található El Niño okozta jelenségekhez.
Ennek eredménye az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási ingadozások lesznek a medencében. Ezek gyakoribb aszályokhoz vezethetnek Kelet -Afrikában és Dél -Indiában, megnövekedett csapadékhoz Indonézia felett stb. Vagyis a globális felmelegedés veszélyesebb kritériumú hidrometeorológiai jelenségeket vált ki. Például a tudósok úgy vélik, hogy a jelenlegi ausztráliai tüzek a közelgő katasztrofális változások előidézői: a 2019 -es tűz 80 évvel korábban történt, mint korábban előre jelezték.
