Dr. Manuel Arca Sedda, a Heidelbergi Egyetem Csillagászati Számítástechnikai Intézetének munkatársa számítógépes szimulációkat alkalmazó tanulmányában erre a következtetésre jutott. A tanulmány betekintést nyújt két hatalmas csillagobjektum egyesülésébe, amelyet a csillagászok 2019 -ben megfigyeltek.
A Napnál sokkal masszívabb csillagok általában neutroncsillag vagy fekete lyuk. A neutroncsillagok rendszeres impulzusokat bocsátanak ki, amelyek lehetővé teszik azok észlelését. Például 2017 augusztusában, amikor megfigyelték az első kettős neutroncsillag -egyesülést, a tudósok a világ minden tájáról fedezték fel a robbanás fényét. A fekete lyukak általában rejtve maradnak az erős gravitációs vonzás miatt, ahonnan még a fény sem tud kimenekülni, láthatatlanná téve őket az elektromágneses detektorok számára.
Ha két fekete lyuk összeolvad, az esemény láthatatlan maradhat, de a téridő hullámzásával gravitációs hullámok formájában észlelhető. Egyes érzékelők, mint például az Egyesült Államokban a LIGO (Lézeres interferometrikus gravitációs hullámok megfigyelőközpontja), képesek érzékelni ezeket a hullámokat. Az első sikeres közvetlen megfigyelés 2015 -ben történt. A jel két fekete lyuk egyesüléséből érkezett. De nem ez az esemény lehet az egyetlen gravitációs hullámforrás, amely két neutroncsillag vagy egy fekete lyuk és egy neutroncsillag összeolvadásából is származhat. A Sedda Arc szerint a különbségek észlelése az egyik legnagyobb kihívássá vált ezen események megfigyelésében.
A tudós tanulmányában elemezte a fekete lyukak és a neutroncsillagok egyesülését. Részletes számítógépes szimulációk segítségével tanulmányozta a csillag és egy kompakt tárgy, például egy fekete lyuk és egy harmadik masszív mozgó objektum közötti rendszer kölcsönhatásait. Az eredmények azt mutatják, hogy az ilyen háromtest-kölcsönhatások valójában megkönnyíthetik a fekete lyukak összeolvadását a neutroncsillagokkal olyan sűrű csillagvidékeken, mint a gömb alakú csillaghalmazok. „Lehetőség van a dinamikus egyesülések egy meghatározott csoportjának meghatározására, amelyek egyértelműen különböznek az elszigetelt területekétől” - magyarázza Manuel Arca Sedda.
A fekete lyuk és a neutroncsillag egyesülését először 2019 augusztusában figyelték meg a gravitációs hullámok megfigyelőközpontjai. Világszerte azonban az optikai megfigyelőközpontok nem tudtak elektromágneses analógot észlelni a régióban, ahonnan a gravitációs hullám jele származott, ami arra utal, hogy a fekete lyuk teljesen elnyelte a neutroncsillagot anélkül, hogy először megsemmisítette volna. Ha ez megerősítést nyer, ez lehet az első megfigyelés a fekete lyuk és a neutroncsillag egyesüléséről, amelyet sűrű csillagkörnyezetben találtak.
